A diéták Szent Grálja, vagy csak egy jól hangzó legenda? Az internetes életmódmagazinok, közösségi média influenszerei és diétás guruk gyakran emlegetnek egy titokzatos kifejezést: „negatív kalóriás étel”. A szókapcsolat hallatán sokak fantáziája beindul: hiszen ki ne szeretne úgy enni, hogy közben fogyni kezd? A grapefruit, a zeller vagy éppen az uborka gyakran kerülnek a reflektorfénybe mint olyan ételek, amelyek állítólag több energiát igényelnek a megemésztésük során, mint amennyit szolgáltatnak a szervezet számára.
De vajon tényleg léteznek ilyen csodás tulajdonságú gyümölcsök? Vagy ez csupán egy modernkori mítosz, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Ebben a cikkben tudományos alapossággal vizsgáljuk meg a „negatív kalóriás” gyümölcsök fogalmát, eloszlatva a félreértéseket – és közben megmutatjuk, hogyan segíthetnek ezek az alacsony kalóriatartalmú finomságok az egészségtudatos étkezésben.
Mit jelent a „negatív kalória”?
A „negatív kalóriás” kifejezés azt sugallja, hogy egy adott étel elfogyasztása és megemésztése több kalóriát éget el, mint amennyit az adott étel biztosít. Például, ha egy gyümölcs 30 kcal-t tartalmaz, de a megemésztéséhez 40 kcal szükséges, akkor az eredmény mínusz 10 kalória lenne – legalábbis a logika szerint.
Ezt a jelenséget gyakran említik a termikus hatás (TEF – thermic effect of food) kapcsán, amely valóban létező élettani folyamat: az ételek megemésztéséhez energiára van szükség, amely az elfogyasztott kalória körülbelül 5–15%-át teszi ki. Fehérjéknél ez magasabb, szénhidrátoknál és zsíroknál alacsonyabb. Rostokban gazdag ételeknél a hatás valamivel erősebb, mivel az emésztésük több munkát igényel.

Mely gyümölcsöket szokás „negatív kalóriásnak” tartani?
A legismertebb „negatív kalóriás” ételek között gyakran szerepelnek:
- Zeller (kb. 16 kcal/100 g): szinte teljes egészében víz, emellett rostban gazdag.
- Uborka (kb. 15 kcal/100 g): szintén magas víztartalom, minimális energiatartalommal.
- Grapefruit (kb. 35 kcal/100 g): enyhén savanykás, C-vitaminban gazdag citrusféle.
- Dinnye, eper és más bogyós gyümölcsök is időnként említésre kerülnek.
Ezeknek az ételeknek közös jellemzője az alacsony energiatartalom, a magas víztartalom és a relatíve magas rosttartalom, ami miatt tovább tart a rágásuk és emésztésük – így valóban segíthetnek az étvágy csökkentésében, illetve a jóllakottságérzet kialakításában.
A tudomány válasza: negatív kalória nem létezik – de mégis segíthet
A British Journal of Nutrition, az American Journal of Clinical Nutrition és más szakfolyóiratok kutatásai alapján nem léteznek olyan ételek, amelyek több kalóriát vonnának el a szervezettől, mint amennyit bevisznek. Még a legalacsonyabb energiatartalmú zöldségek esetén is az emésztéshez szükséges energia messze nem haladja meg az elfogyasztott kalóriát.
Ugyanakkor ezek az ételek fontos szerepet játszhatnak egy kalóriaszegény étrendben, mivel:
- Alacsony az energiatartalmuk, így nagy mennyiségben is fogyaszthatók.
- Magas a víz- és rosttartalmuk, ami teltségérzetet adhat.
- Vitaminokat és antioxidánsokat is tartalmazhatnak, amelyek támogathatják az általános egészségi állapot fenntartását.

Mire jók ezek a „mítoszgyümölcsök”?
Ahelyett, hogy „negatív kalóriás csodát” keresünk, érdemes inkább a következőkre fókuszálni:
- Zeller és grapefruit remek alapjai lehetnek diétás leveknek, turmixoknak vagy salátáknak.
- Egy tál eper vagy dinnye természetes és frissítő alternatívája lehet az édességeknek.
A magas rosttartalmú gyümölcsök segíthetnek az emésztés támogatásában és a jóllakottságérzet fokozásában, ami hozzájárulhat a testsúly-szabályozáshoz.
Összefoglalás: mítosz, de nem hiábavaló
A „negatív kalóriás gyümölcs” inkább marketingfogás, mint tudományos tény. Azonban ezek a gyümölcsök és zöldségek értékes részei lehetnek egy tudatos, kiegyensúlyozott étrendnek, és különösen hasznosak lehetnek azok számára, akik kalóriacsökkentésre, egészséges nassolásra vagy természetes vitaminbevitelre törekszenek.